A Google sikerének története
A Google sikertörténet sokak számára ismert, de hátha tudunk néhány érdekes adalékkal szolgálni.
1996-ban kezdődött minden. Larry Page és Sergey Brin még csak két doktorizás előtt álló diák volt a Stanford Egyetemen. Kutatásukban lerakták a modern kereső alapjait: a kereső akkor ad releváns találatokat, ha a linkek szerint rangsorolja az oldalakat. Vagyis a kereső matematikailag elemzi ki a weboldalak közötti kapcsolatokat. (Ezt 2001-ben PageRank néven szabadalmaztatták.)
1997-ben bejegyezték a google.com-ot.
1998-ban bejegyezték a Google Inc.-et Menlo Park kaliforniai garázsába.
Régen egy garázsban elfért a cég. Ma 53 891 alkalmazottjuk van és évente 10 milliárdos bevételük.
Régen a Google egy keresőt jelentett. Ma az internetet.
Fapados világuralom
A Google történelme tele van szerethető tévedésekkel és pofonegyszerű megoldásokkal.
Például már a név is egy elírás. A matematikában létezik egy szám, a googol, ez 10100. Ez a szám nagyobb, mint az ismert univerzum részecskéinek a száma. Egy ekkora számnak gyakorlati haszna nincs, sehol nem felhasználható.
(Van még ennél is nagyobb, a googolplex: 10googol, vagyis egy 1-es után googol darab nulla. Ha az univerzum összes atomja papír lenne és tinta, akkor se lehetne leírni a teljes számot.)
A cég bejegyzésekor az interneten fellelhető tartalom elképesztő mennyiségét akarták kifejezni ezzel a számmal. Aztán elírták és már csak a bejegyzés után vették észre a hibát.
A Google logóját az egyik alapító, Sergey Brin tervezte az ingyenes GIMP-pel.
A főoldal pedig azért lett ennyire puritán, mert egyikük se értett a HTML-hez, és ez volt a legjobb, amit ilyen kevés tudással össze tudtak rakni.
Azóta „letisztult”-nak dicsérik.
Emberközeli. Ezt a mai napig igyekszenek megőrizni a marketingjükben, a szövegezésekben, és időnként bejárja a netes sajtót, hogy egy-egy Google-irodaházba már megint vettek valami színes játékot az alkalmazottaknak.
Az alapítók: Larry Page és Sergey Brin
Googleplex, Kalifornia és világsiker
2003-ban áttették a Google székhelyét egy óriási kaliforniai irodaházba, a Googleplexbe.
Aztán jött a saját levelezőrendszer, saját videomegosztó (végül csak-csak felvásárolták a YouTube-ot) és a Google Earth.
Saját böngésző, saját telefon, vezető nélküli autók, melyek a városokat fotózzák, és a képeikből összerakják a Street View-t.
Lépni nem tudunk úgy, hogy a Google ne legyen ott. Ez időnként paranoid tömeghisztériába átcsap, lévén a Google tényleg elég sokat tud rólunk, olvassa a leveleinket, követi a böngészési szokásainkat. És ez nem biztos, hogy mindig csak hisztéria: úgy tűnik, hogy a magánszféránkat már kifejezetten védenünk kell a Google-tól.
A Google legújabb nagy dobása, az okosszemüveg sem mentes a botrányoktól. Még meg sem jelent, és már sok helyről kitiltották, mivel durva személyiségi jogi kérdéseket vet fel.
Egy biztos, a Google megkerülhetetlen tényező mindenkinek, akinek bármi köze van az internethez.